Irodalom 11

A romantika:

Fogalma:

-19. századi irodalmi és művészeti korstílus.

-Először az irodalomban jelenik meg majd a művészeti ágakban is.

-Korszakhatárait nehéz meg határozni.

-Angliából indult, majd Franciaországon át elterjedt egész Európában.

Történelmi és társadalmi háttere:

-Csalódnak a felvilágosodás eszméit megtagadó forradalomban (és annak eszméiben): nem hozott korábban a ráció sem megoldást, közben az egyházból is kiábrándultak, elvesztették a felvilágosodás optimizmusát, jellemző az illúzióvesztés, kiábrándultság, mely a francia forradalom bukása után jelenik meg.

Szemlélete:

-Legfőbb jellemi vonása, hogy elfordul a valóságtól és a fantáziába menekül. Témáját szívesen veszi a dicső múltból, a nemzeti múltból, saját képletvilágából és gyakori helyszíne az egzotikus helyek és a mesés Kelet.

A romantikus irodalom legfontosabb jellemzői:

-Szereti a mű nemek és műfajok keveredését.

-Felfokozott érzelmek  kifejezése

-Kalandos, fantáziadús cselekmények

-Erőteljes jellemábrázolás

-Eszményítés, idealizálás

-Kedvelt műfajai: -epika: regény

                         -líra: dal,elégia

Lgfőbb képviselői:

-Anglia: Shelley, Byron, Keats

-Franciaország: Victor Hugo, Lamartine

-Németország: Heine, Hoffmann, Movalis

-Oroszország: Lermontov, Puskin